Aki kötelező olvasmány lett Amerikában-Világjáró magyarok 1.rész

A cél az volt, hogy az elődök példáját követve a magyar őshaza felkutatására vállalkozik, de a sors úgy hozta,hogy más jellegű utazások hozzák meg számára a sikert. A reformkor idején Erdélyben tevékenykedő Bölöni Farkas Sándor kivette részét a közfeladatokból. Magyarország első állandó kőszínháza, Nemzeti Casino megszervezése, helyi újság beindítása, vívóiskola, Hitelszövetkezet megalakítása köthető nevéhez. Mindezek mellett nem felejti el a legnagyobb kitűzött célt, a magyar őshaza kutatást sem. Az Alexander Humboldt által szervezett szibériai expedícióhoz szeretett volna csatlakozni,de végül a tudós mást választott helyette.

 Csatlakozván egy másik expedícióhoz végül is nem Kelet, hanem Nyugat felé vette az irányt. 1830-ba 7 erdélyi nemes indult útnak nyugat-Európába, hogy tanulmányozza az ottani eseményeket. Utuk során  érintették Pestet, Pozsonyt, Bécset, Münchent, Augsburgot, Strassbourgot és így érkeztek meg Franciaországba. Párizsban 4 hónapot töltöttek el és itt tartózkodása során rengeteg helyen járt. Az utazás megkezdése előtt minden könyvet elolvasott, ami az utazást érintő országokról megjelent. Ezt folytatta az adott országokban is. Naplójában mindent lejegyzett amit látott és hallott. Azt tartotta,hogy az utazása nemcsak egyéni érdek, hanem ez a nemzete épülését is szolgálja.

Párizst elhagyva Belgiumon át Hollandia következett , majd Anglia és Írország. Ezt követte a nagy kaland, a demokrácia földje:Amerika. A keleti part 5 tagállamában jártak, amelyek akkoriban a legsűrűbben lakottak és a legfejlettebbek voltak. Washingtonban találkoztak az elnökkel, különböző közösségek telepein jártak. Tanulmányozta az Államok történetét, a választásokat, kikötőket, gyárakat, iskolákat, városokat.

Több,mint 1 év külföldön töltött idő után tért vissza Kolozsvárra. Szerette volna kéziratait teljes egészében kiadni, de végül csak az amerikai utazásról szóló jegyzeteit egészítette ki. 2 év múlva megjelent a könyve: Utazás Észak-Amerikába címmel. Útikönyve nem tekinthető klasszikus útinaplónak, ugyanis megtalálhatóak benne történelmi,politikai, gazdasági, jogi és államismereti tudnivalók, elemzések is.

A könyv páratlan sikert hozott írójának. Több kiadás is megjelent belőle, szerzőjét az Akadémia levelező tagjává választották, hatására indultak el a reformnemzedék fiatalabb tagjai nyugat-Európa felfedezésére. A legnagyobb elismerés azonban az Egyesült Államokban érte, hiszen könyve ma is kötelező olvasmány az Egyesült Államok történelem szakos hallgatóinak.