A Közép-Dunavidék látnivalói

A lakóhelyük szűkebb-tágabb környezetén kívül valószínűleg sokan jártak már  Budapesten, a Balatonon és pusztáink egyikén. Ha azonban nem elégszünk meg csak ennyivel az országból és átfogóbb képet akarunk kapni a földrajzi és természeti adottságokról, az itt élők hagyományairól a kezdetektől napjainkig akkor kezdjük az ország felfedezését a Közép-Dunavidék régióval. Teljes egészében megismerhetjük hazánk történelmét, ezen a tájon már a történelem előtti időkben megjelentek az első emberek és elkezdtek építeni. Munkájuk nyomán utak, várak, falvak és városok, templomok, kolostorok és székesegyház nőtt ki a földből. Ez a régió mind földrajzi, történelmi és közigazgatási értelemben egykor és ma is központi szerepű és helyzetű.

A látnivalók sokasága miatt érdemes átgondolni hány napot is szeretnénk eltölteni a régióban (csak Budapest felfedezése napokat vesz igénybe) és a természet vagy az építészeti adottságok iránt vagyunk fogékonyabbak.

Fő folyó: Duna

Természeti adottságok: Dunakanyar, Börzsöny (Csóványos), Ipoly völgye, Pilis, Visegrádi-hegység (Dobogókő), Vácrátóti arborétum, Budai-hegység, gyógyfürdőink, Duna-Ipoly Nemzeti park, Rám-szakadék, Apaj puszta

Épített örökség: Budapest, Vác, Márianosztra, Gödöllő, Máriabesnyő, Fót, Isaszeg, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Ócsa, Zsámbék,Dömös, Szentendre, Esztergom, Visegrád

Ezen a vidéken alakult meg a magyar állam: első királyunk szülőhelye, első várispánság, magyarság egyházi központja, Visegrádi királyi udvar.

Vác: a püspökség első királyunk nevéhez fűződik, székesegyházát I. Géza király építtette. A barokk kor fejlesztései ma is teljes egészében fennmaradtak a városban.amiért érdemes felkeresni a várost.

Márianosztra: a 13. század óta az ország egyik legismertebb búcsújáró helye.

Gödöllő: Fénykora Mária Terézia idejére tehető. Ekkor a kastély a Grassalkovich családhoz tartozott. Később a magyar állam koronázási ajándékként I. Ferenc József császár rendelkezésére bocsájtotta. 1996 óta a kastélyban múzeum működik.

Máriabesnyő: a 18. század óta búcsújáró és zarándokhely.

Fót: az itt található Károlyi-kastélyt a 10 legjelentősebb műemlékek között tartják számon.

Isaszeg: 1848-49-es szabadságharc egyik emlékhelye. A településen több emléktábla, templom és honvédemlékmű állít emléket a hősöknek.

Tápióbicske: szintén a szabadságharc egyik helyszíne, honvédemlékmű emlékeztet az itt lezajlott csatára.

Tápiószentmárton: híres régészeti lelete a szkíta aranyszarvas ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A Kincsem Lovaspark a lovassport egyik központja.

Ócsa: legismertebb látnivalója a a református templom, ami az egyik legjelentősebb középkori emlék az országban. 

 Zsámbék: legjellegzetesebb műemléke a premontreiek templomának romja. 

Dömös: a településből induló számos turistaútvonalat követve feltárul előttünk a Pilis hegység legszebb részei. Aki a történelem iránt érdeklődik,az is talál magának felfedezésre váró látnivalót. Már az Árpádházi királyaink is szerették ezt a vidéket, a 11. században királyi udvarház állt itt. A temető feletti dombon található a prépostság romja. A legépebben maradt része a a román stílusú templom altemploma.

Szentendre-Visegrád-Esztergom:

Aki csak pár napot tölt a régióban,annak ajánlott Budapest felfedezése után ezt a 3 települést felkeresni. Szentendre a művészet központjaként, Visegrád  egykori királyi birtokként, Esztergom pedig a magyar kereszténység központjaként ismert.

Szentendre: a művészetek iránt érdeklődők fellegvára. Számos kiállítóhellyel, múzeummal rendelkezik a keramikusdaraboktól kezdve a szobrászaton át a kortárs művészetekig igen széles a paletta. Aki csak sétálni szeretne egyet,annak is kiváló uticél a 18. századból megőrzött városképével, ami egész egyedülálló. Ha elfáradtak a sétában akkor érdemes betérni egy cukrászdába dobostortát enni vagy megkóstolni a marcipánok egyikét.

Visegrád: a középkori Magyarország királyi központjának egyike. a 11. századtól kezdődően már ismert, de igazi királyi központtá Károly Róbert uralkodása idején vált. I. Nagy Lajos idején alakult ki mai formája, majd Mátyás király idejében érte virágkorát. A palotában kialakításra került: díszudvar, magánkert, fürdő. Az egykori pompát és életmódot az évente megrendezésre kerülő Visegrádi Palotajátékok keretében elevenítik fel.

Esztergom: a magyar kereszténység központja és az ország legnagyobb temploma áll itt. A templomtér déli részén van a Bakócz-kápolna, a reneszánsz korból megmaradt hazai legértékesebb alkotás. Az altemplomban nyugszanak az esztergomi érsekek. A Kincstári Gyűjtemény világhírű darabjai ámulatba ejtik a látogatókat. A Vármúzeum az Árpádházi királyok életébe enged betekintést.